MAGYARORSZÁGON TERMESZTIK, VADON IS ELŐFORDUL

Nagy- és kislevelű hárs (Tilia platyphylbos, Tilia cordata). A hegyvidéki erdők gyakori elegyfája. Mindkét faj kellemes illatú virágaiból készített tea meghűléses betegségek esetén jó hatású izzasztó. Kevesen tudnak viszont gyomorerősítő, görcsoldó hatásáról. Serkenti a szívműködést is. A túlzásba vitt hárstea fogyasztás ezért megárthat. A hársfaszenet gyomorpanaszok gyógyítására használják. Régebben fogtisztító és bőrbetegségek elleni hintőporok készítéséhez is alkalmazták. Táblánkon a kislevelű hárs szerepel.

Cseresznye (Cerasus avium). Középhegységi gyertyános-tölgyeseinkben vadon is él. Számos változatát, mint kedvelt gyümölcsfát termesztik. A terméskocsány felhasználása újabban igen nagy jelentőségre tett szert, mint szívműködést serkentő gyógyszeralapanyag. Leveléből vizelethajtó, hasmenés elleni tea készíthető.

Homoktövis (Hyppophae rhamnoides). Az ezüstfafélékhez tartozó tövises cserje meghonosodott nálunk a folyóárterek hordalék-talaján. Ültetik, mert homokkötésre kiválóan alkalmas. Apró, sárga, bogyószerű termései C-vitaminban különösen gazdagok, a Keleti-tenger vidékén "észak citromá"-nak nevezik. Levelét vérnyomáscsökkentő teákhoz adják.

Seprőzanót (Sarothamnus scoparius). Sárga, pillangós virágú vesszős cserje. Nyugat-Dunántúlon a savanyú talajok lakója, másutt csak elvadulva él. Glikozidokat, keserűanyagokat, alkaloidokat tartalmaz. Szív- és vesebetegségek elleni gyógyszerekhez szolgáltat alapanyagokat.

Beléndek (Hyoscyamus niger). Mérgező alkaloidokat tartalmazó gyom. Évezredek óta bódító és mérgező italok, boszorkány-kenőcsök fontos kelléke. Shakespeare szerint Hamlet apját is ezzel mérgezték meg. A növény magjának füstjét az ókori Babilonban a kuruzslók fogfájás ellen javasolták. A középkor orvosai a műtéteknél mákkal keverve altatószerként használták. Kivonatából ma fájdalomcsillapítók, nyugtatók, köhögési rohamokat szüntető gyógyszerek, reuma elleni bedörzsölő kenőcsök készülnek.

Anyarozs (Claviceps purpurea). Rozs és más gabonafélék kalászában élősködő gomba. Már a középkor bábaasszonyai is felismerték a méh simaizmaira gyakorolt összehúzó hatását. A liszthez keveredve, rendszeres fogyasztása Európában még a XVIII. században is rejtélyes járványokat váltott ki. A betegség súlyos érszűkületet okozott, amely az orr, a fül, az ujjak elüszkösödésével, merevgörccsel, sokszor halállal járt. A babonás képzelet ebben isteni büntetést látott, s a kórt "Szent Antal tüzének" nevezte. Hatóanyagai ma fontos gyógyszer-alapanyagot szolgáltatnak, különösen szülés utáni méhvérzés és migrénes fejfájás ellen. Alkaloidjából hallucinációt előidéző vegyületet állítottak elő, mely az ideggyógyászat gyógyszere, de a hírhedt LSD kábítószer alapanyaga is. Először anyarozsból készült a hisztamin.

Buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata). Szaponin-tartalmú gyökeréből köptető orvosság készül. Erősen habzó főzetével lúgos kémhatású szerekre érzékeny finom selymeket mosnak.

Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris). Gyógyhatása a nálunk vadon élő fajokéhoz, pl. kopaszodó kakukkfűhöz hasonló. A virágzó hajtásvégekből készült tea, illetve annak szeszes kivonata a tartós hörghurut, a szamárköhögés gyógyszere. Fertőtlenítő hatása miatt egykor holttestek balzsamozására, pusztító járványok elleni védekezésre is használták.

Igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra). Már az ókor nagy birodalmaiban is ismerték gyökerének köhögést gyógyító, köptető hatását. Nálunk az Alföldön termesztik, sokfelé elvadul. Rokona a keserű édesgyökér (Glycyrrhiza echinata), az Alföld folyópartjain tömeges. Kivonata légzőszervi betegségek mellett vesebaj gyógyítására is alkalmas. Régebben a skarlátos gyermekek orvossága volt.

Mentafajok (Mentha piperita; Mentha spicata var. crispa). Mindkettőt termesztik. Az előbbi fajt két vadon élő keresztezésével nemesítették ki, utóbbi hazánkban is előfordul. A levelek főzete gyomor- és bélgörcs ellen javasolható. Megszünteti a felfúvódást, serkenti a bél- és epeműködést. Ideges álmatlanság, szívpanaszok orvossága. A legfontosabb hatóanyagából, a mentolból előállított cseppek külsőleg hűsítő tulajdonságuknál fogva fájdalomcsillapító hatásúak. Öblögető szerként a szájüreg fertőtlenítője, nyálkahártya-gyulladások gyógyszere.

Angyalgyökér (Angelica archangelica). Magas hegyvidéki patakpartok nagy termetű, ernyős virágú növénye. Régi hit szerint angyal (Angelus) hirdette gyógyhatását. Illóolajat, angelicasavat tartalmazó gyöktörzsét tea vagy alkoholos kivonat formájában használják fel. Vizelet- és szélhajtó hatású. Elősegíti az emésztést, étvágyjavító. Külsőleg fürdővízbe áztatva enyhíti az izomfájdalmakat, gyógyítja a köszvényt és a reumát. Teáját idegkimerültség, álmatlanság esetén is eredménnyel használhatjuk.

Örménygyökér (Inula helenium). Gyöktörzsében sok inulin, keserűanyag, illóolaj van. A vizelet-és epehajtók egyik alapanyaga. Inulintartalma miatt felhasználható diabetikus ételek izésítésére. Légúti megbetegedések rég ismert orvossága. Elpusztítja a gennykeltő baktériumokat. A belőle készített kenőcs megszünteti a bőrviszketést.

Kis télizöld (Vica minor). Középhegységi gyertyános-tölgyeseink jellemző örökzöldje. Főzetét a népgyógyászat, mint vizelet. hajtót, légúti és emésztőszervi panaszok orvosságát alkalmazza. A gyógyszeripar vérnyomáscsökkentőt készít belőle (Dopegyt), melynek előnye, hogy tartós szedés esetén sincsenek kellemetlen - levertséget előidéző - mellékhatásai. A Vinca-alkaloidok sejtosztódást gátló hatásuk révén a rák elleni küzdelemben is fontos szerepet játszanak. A leukémia gyógyításában értek már eb vele biztató sikereket.

Citromfű (Melissa officinalis). A Földközi-tenger partvidékén honos. Virágzáskor citromillatot áraszt. Levele illóolajon kívül nyálkát. szaponint tartalmaz. Drogjának a középkor svájci vegyészorvosa, Paracelsus asszonyifjító hatást tulajdonított. A XVIII- XIX. században belőle készült a "karmelitaszesz", amely csoda-tevő gyógyszer hírében állt. Az ideg- és emésztőrendszerre gyakorolt kedvező hatását ma is dicsérik. Teája jó nyugtató, megszünteti az ideges eredetű fejfájást. Oldja a gyomor- és bélgörcsöket. Étvágygerjesztő. Alkoholos kivonatát zúzódásokra, daganatokra borogató- vagy bedörzsölő szerként ma is kedvelik.

Magas aranyvessző (Solidago gigantea). Rokona, a közönséges aranyvessző (Solidago virga aurea) Magyarországon vadon is él. Egyik régi magyar neve, "istápfű" arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására évszázadok óta használják. Gyökere inulint, cser- és keserűanyagot, hajtása főleg szaponint, illóolajat tartalmaz. Teája idült vese-és ízületi gyulladás gyógyszere. Torokgyulladás ellen jó öblögető. Régen szamárköhögés, asztma ellen itták. Borogató vizével gyógyítják az ekcémás bőrfelületet s a nehezen gyógyuló sebeket.